Az értékcsökkenési kártérítés kaotikus rendszere többek között azért tud fennmaradni a Karteritesed.hu portál alapítói szerint, mert az ügyfelek megijednek a hatóságként viselkedő szolgáltatóktól. A VG-nek reagált a piacvezető Allianz és a Magyar Biztosítók Szövetsége is.
Teljes a zűrzavar a gépjárművagyon értékcsökkenésének piacán, és a biztosítók nem is akarják, hogy ez megszűnjön – szögezte le a VG-nek a Karteritesed.hu portál két alapítója, Dobi László és Leel-Őssy Lóránt, akik egy olyan digitalizált termékkel álltak elő tavaly szeptemberben, amely szerintük transzparensen, az érvényes jogszabályokat kihasználva segít a magyar autósokon. (Az értékcsökkenési kártérítés az az összeg, amennyivel a gépjármű értéke alacsonyabb a baleset után, mert bár a szervizben megjavították, sérült volta miatt a piaci értéke már kisebb.)
A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a Karteritesed.hu-nál úgy számolnak, hogy az idén 14-15 ezer autós lehetne jogosult erre a kártérítésre, amelyről azonban a tapasztalataik szerint az autósok kevesebb mint 1 százaléka hallott.
Adataik alapján az eddigi ezer kalkulációból és 250-300 szakértői véleményből álló ügy 98 százalékában sikerrel jártak, tehát az ügyfél megkapta az általuk kalkulált összeget. Kiemelték, hogy az értékcsökkenési kártérítés a károkozótól és biztosítójától öt évig kérhető, mert ennyi az elévülési idő.
Az alapítók hangsúlyozták, az általuk használt dr. Melegh Gábor-módszer a biztosítókénál sokkal több paramétert vesz figyelembe, ráadásul a velük együttműködő, elismert szakember képlete a Magyar Nemzeti Banknál is rögzített sztenderd, a bírói gyakorlatban ez a módszer az elfogadott.
Megelégszik vagy megijed az ügyfél
„Akadnak gyakori kifogások a kifizetésre, például hogy lízingelt autóról van szó. Arra a biztosító nem mindig hívja fel a figyelmet, hogy csupán meghatalmazást kell kérni a finanszírozótól, hogy el lehessen járni az ügyben, tehát van megoldás. Ez a kaotikus rendszer azért tud fennmaradni, mert a károsultak 99 százaléka megelégszik a biztosítótól elsőre kapott összeggel, vagy megijed a biztosítójától, amely olykor hatóságként viselkedik, holott ugyanolyan vállalkozás, mint bármely más piaci szolgáltató” – mutatott rá Dobi László.
Úgy véli, a biztosítóknál összességében hat-hét milliárd forint lenne a „pluszkiadás”, ami az első évben lehet, hogy fájna, ám hosszabb távon tetemes reputációs növekedéssel járna.
Szerinte korábban a legtöbb károsult nem is tudta, milyen lehetősége van a biztosítóval szemben, azok pedig, akik igen, nem akartak ezzel vesződni, mert a Karteritesed.hu szolgáltatása előtt a szakértői, illetve ügyvédi irodák 50 (esetenként magasabb) százalékos sikerdíja miatt nem volt kifizetődő egy kisebb kár esetén belekezdeni a folyamatba.
Az alapítók kiemelték, hogy a szolgáltatásuk díja a jogszabályok szerint teljes mértékben visszaigényelhető a károkozó biztosítójától igényérvényesítés jogcímen. Összegezve az értékcsökkenési kártérítést egy olyan szürke területnek nevezték a hazai biztosítási piacon, amelyet a jogalkotó a magyar autósok védelmében korrekten, jogszabályokban rögzített, ám a jogalkalmazás nem mindig támogatja az autósok érdekeit.
Több szempont érvényesül
A piacvezető Allianz lapunk megkeresésére pontos adatokat nem tudott adni, de jelezte, hogy a magyarországi járműpiac átlagos korából adódóan a legtöbb esetben valóban számolni kell a gépjármű értékének természetes csökkenésével. Ugyanakkor a károk viszonylag kis részénél kerül sor a kárkori érték kifizetésére (totálkárok), a casco a legtöbb esetben a javítási költséget téríti, így az értékcsökkenés hatása másodlagos. A cég megerősítette, hogy a vagyonban beállt értékcsökkenéssel kapcsolatos kártérítés igénye általában a kötelező felelősségbiztosítási kár esetén vetődik fel, ha a gépjármű nem totálkáros. Az értékcsökkenés a gépjármű káresemény előtti és a sérülések szakszerű helyreállítását feltételező állapotában mutatkozó forgalmi értékének a különbsége.
Társaságunk és az általános piaci tapasztalatok szerint a forgalmiérték-csökkenés nagyságát több tényező határozza meg. Az értékvesztés gyártmány- és típusfüggő, de szorosan összefügg a jármű korával is. Számít a gépkocsi sérüléseinek súlyossága, valamint egyéb, az értékcsökkenés mértékét mérséklő vagy azt kizáró tényezők
– írták az Allianznál. Válaszukban kiemelték, mindig az igazolható és arányos, korrekt mértékű értékcsökkenés meghatározására törekszenek. Bár az értékcsökkenés mértéke az említett, összetett kalkulációból ered, amelyre piaci-keresleti tényezők is hatnak, az ügyfelek a legtöbbször tisztában vannak gépjárművük körülbelüli piaci értékével.
A károsult feladata a bizonyítás
A Mabisz a válaszában leszögezte, hogy a vagyonban beállt értékcsökkenés a kártérítés része, az erre való igényt a károsult jelezheti, és neki kell a mértékét igazolnia, a biztosító pedig elbírálja a jogosságát.
A kártérítésnek eleve két fajtája létezik, a számla szerinti és az egyezségi. Az utóbbi esetében megalapozottan feltételezhető, hogy az ügyfél kielégítettnek tekinti a kárigényét.
„A hazai kárrendezési gyakorlatban a biztosítók a károkozó helyett állják a számlát. Ám ha a károsult elégedetlen a kárrendezéssel, és hitelt érdemlően bizonyítja a káreseményhez kapcsolódó közvetlen költségeken túlmenő igényei megalapozottságát, akkor a biztosítók nem zárkóznak el ezek rendezésétől. Azonban a károsult feladata a bizonyítás, adott esetben erre sem árt felhívni az ügyfelek figyelmét” – jelentette ki a Mabisz.
